Egy kis ipartörténet

Csóron talált bélyeges téglák nagy része 1905-től 1944-ig működő Eppinger Ignác gőzmalom és téglagyárából kerültek ki.
Eppinger Ignác és családja nyugat Magyarországról származott. Ő maga 1865-ben Pacsán született Zalaegerszeg mellett. Fehérvári lakosnak viszont csak 1938. február 5-ig említik, holott téglagyára már 1905-től működött.
1909-ben szárító építéséhez kérelmet adott be a város tanácshoz, amit meg is kapott.
1917-ben a városi vezetőség zavartalan szénellátást biztosít a gyár működéséhez.
1921-ben gyárkéményépítését.
1922-ben sajtolóház építését.
1927-ben ismételten szárító építését kérelmezte.
Minden kérelembeadást jóváhagyott a városi tanács, hisz közérdeket szolgált az égető működése.
1931-'32 között már 150 lóerős gőzgéppel, Ganz téglapréssel, Hilter-féle automata készülékkel, tetőcserép préssel rendelkezett.
Ezáltal évente öt millió téglát, egy millió cserepet tudtak gyártani. 1942-re a legnagyobb kapacitású gyárrá nőtte ki magát a fejlesztéseknek köszönhetően.
1938. február 5-én telepbővítését engedélyezte ’39-ben földalatti óvóhelyet építtetett.
1934-ben a Táci úti reptér építéséhez nagyméretű téglát szállít, de az év közepére fellépő szénhiány miatt le kell állni az üzemnek.

A szocialista rendszer bevezetésével a gyárat államosították. Az Eppinger Gyárból kikerült téglák azonosítható jelei, nagy „E” illetve nagy „I” betűk.
Ezekkel a jelekkel ellátott téglák főképp a város környéki falvakban találhatóak.

Rajz: Rechner Balázs

„Miből épült Fehérvár” címmel téglakiállítás nyílt Székesfehérváron Honvéd utca 1. sz. alatt, amely ingyenesen látogatható.
Csór 2007. december 5.
Elérhetőségem: 30/354-32-82

Rechner József