2008. április-május

Polak-wegier dwa bratanki...

Ahogy a régiek mondták: „Lengyel-magyar két jó barát, együtt harcol, issza borát”. Van valami spirituális vonzódás a két nép között. Legalább is én ezt éreztem mind a két alkalommal, amikor találkoztam Czernichów város küldöttségével. Alapvetően két eltérő természetű nép, akik csodálattal tekintenek a másikra. Mi magyarok a lengyelekre azért, mert ők igazán jó kedvvel élik az életüket, és nem hagynak ki egy jó nótázást, vagy egy kupica vodkát. Azt, hogy ők bennünk mit tisztelhetnek, arra csak tippjeim vannak. Talán a magyarok örök virtuskodási hajlamát, valamint azt, hogy akármekkora baj is ért bennünket, mi mindenből ki tudtunk jönni. Az persze egy másik kérdés, amikor jó dolgok történtek velünk, akkor azt nem nagyon tudtuk értékelni és kihasználni, de ez már egy új történet. …

Április 18-20. között vendégül láttuk kis fatornyos falunkban Czernichów város polgármesterét és küldöttségét. Bízvást állíthatom, hogy remekül érezték magukat, panaszra okuk nem lehetett és nem is volt. Minden percünket arra szántuk, hogy Csór jó hírét vigyék magukkal, ha hazatérnek, s egy újabb fonallal kötődjön össze Lengyelország és Magyarország. Azt gondolom és azt érzem, hogy ami a két település között kialakulni látszik, az több, egyszerű szerződéseken alapuló testvér-települési viszonynál! Ez már barátság. S, ha a nyelvezetünk más is, ez bennünket vajmi keveset érdekel.

A vasárnapi ebédnél elhangzottakat szeretném tolmácsolni minden falum bélinek. Adam Kos czernichówi polgármester azt üzente a csóriaknak, hogy nagyon szép falu az övék, ahol remek vendégszerető emberek élnek. S amint találkozik a saját testületével, akkor ezt nekik is el fogja mondani, egyben javasolja, hogy állítsanak össze egy megállapodást, aminek későbbi aláírásával szentesíthetnénk ezt a nagyon szép barátságot, ami kialakult Czernichów és Csór között. Ezt a diplomáciai sikert szeretném mindenkinek megköszönni. Elsősorban Szüts Ferenc úrnak, aki teljesen ingyen első osztályú szálláslehetőséget és ellátást biztosított a vendégeinknek, akik abszolút meg voltak elégedve. A tolmácsolásért és a vendégszeretetért nem lehetünk eléggé hálásak Szabadosné Swiatlon Lucynának, Cseténé Szabados Amritának, valamint Szabados Józsefnek. Köszönjük a finom ételeket és édességeket sütőknek, főzőknek, azaz Hollósi Györgynek, Csehi Józsefnének, Tomkó Józsefnének, Cseténé Szabados Amritának, Szabadosné Swiatlon Lucynának, Csete Jánosnénak. Elnézést, ha valakit kihagytam, de annyi mindent hoztak a segítő kezek, hogy számon sem tudtuk tartani. Külön figyelmet szeretnék szentelni Sárváry József tevékenységének, aki a három nap alatt segített a vendégek szállításában, valamint fényképeivel megörökítette ittlétük majdnem minden pillanatát. Köszönöm Genda Attilánénak, Kissné Sperg Valériának, valamint Müllnerné Paitli Évának, hogy megmutatták nekünk falunk nevezetes épületeit. És végül, de nem utolsó sorban köszönöm Csehi Sándornak, hogy a tekepályán vendégül látta kis társaságunkat szombat este.

Vendégeink nehéz szívvel távoztak, ami azt jelenti, a következő találkozáskor annál nagyobb lesz az öröm. Szép hétvége volt, hálás vagyok ezért minden segítőmnek! Köszönöm!

Csete Krisztián